Az amerikai déli államok egyikében egy hitetlen embernek volt egy néger rabszolgája, aki Isten-félő volt. Egy napon vadkacsavadászatra indult a gazda, és magával vitte a rabszolgáját is. Útközben a gazda odafordult szolgájához, s ezt kérdezte tőle:

- Mondd meg nekem, Sam, miért nem bánt engem az ördög soha a kísértéseivel, de téged folyton gyötör? Jobban szereti kísérteni a keresztyéneket, mint a hitetleneket?

Mielőtt választ adhatott volna a rabszolga, elrepült egy csoport vadkacsa a fejük felett. A gazda lekapta a fegyverét és közéjük lőtt. Néhány madár bukdácsolva hullott alá. A gazda azt mondta a négernek, hogy először a sebesülteket szedje össze, és csak azután azokat, amelyekben már nem volt élet.

Amikor a néger teljesítette gazdája parancsát, megtalálta a helyes feleletet az előbb feltett kérdésre. Azt mondta:

- Massza, éppen így tesz a Sátán is. Ha reám tekint, akkor azt gondolja, hogy én egy szegény sebesült lélek vagyok, és először engem akar megkaparintani magának. Te azonban már egészen az övé vagy, ezért nyugodt felőled, és nem is kísért semmivel.

Az öreg néger válasza sok igazságot tartalmaz. Ha egy ember újjászületett Isten kegyelméből, akkor úgy tűnik, mintha minden kísértés ellene összpontosulna. Ha azonban hűségesen megmarad az Ige mellett, akkor könnyű az ellenállás.

D.L. Moody

történeteiből