Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van;
Tenger takarja lábnyomát, szelek szárnyán suhan.
Mint titkos bánya mélyében formálja terveit,
De biztos kézzel hozza föl, mi még most rejtve itt.

Bölcs terveit megérleli, rügyet fakaszt az ág,
S bár mit sem ígér bimbaja, pompás lesz a virág.
Ki kétkedőn boncolja őt, annak választ nem ád,
De a hivő előtt az Úr megfejti önmagát.

Ne félj tehát, kicsiny csapat, ha rád felleg borul,
Kegyelmet rejt s belőle majd áldás esője hull!
Bízzál az Úrban, rólad Ő meg nem feledkezik,
Sorsod sötétlő árnya közt Szent arca rejtezik!