- Lelkünk akkor lesz megelégedett, ha a békességünk nem a körülményeinktől függnek. Legtöbben körülményeinkre, érzéseinkre, vagy más emberek véleményére alapozzuk megelégedettségünket, pedig az igazi megelégedettség független a körülményektől. A megelégedettség a szív állapotát tükrözi, nem pedig a dolgokét.

- Sok ember rövidlátó az élete célpontját tekintve. Nem tudják, miért vannak itt a földön, és azt sem tudják, hogy hová tartanak. Az ilyen emberek kormány nélküli hajókhoz hasonlítanak, Nem rendelkeznek a jövőjükhöz vezető látással. Máról holnapra élnek. Cél nélkül élő emberek nemcsak beszűkülnek saját kis világukban élnek, hanem, sehová sem jutnak el. Mindig várnak valamire:

     Várnak a megfelelő munkahelyre.

     Várnak a megfelelő házasságra.

     Várnak a megfelelő gyerekre, és arra, hogy felnőjön.

     Várják, hogy valaki értelmet adjon az életüknek

Rövidlátásuk elérhetetlenné teszi számukra a megelégedettséget.

- Olyan könnyű a tőlünk telhető legjobbat a viszonylag idegenek részére nyújtani, miközben szeretteinknek sokszor csak a szeretetünk, törődésünk „maradékát” lökjük oda.

- Pszichológusok szerint a legtöbb, amit egy anya a gyermekéért tehet, hogy szereti gyermeke édesapját, és amit egy apa tehet, hogy szereti gyermeke édesanyját. A gyermeket szeretheti az édesanyai, és az édesapa is, de ha ők ketten nem szeretik egymást, a gyermekben a bizonytalanság mély érzése alakulhat ki.

- A kereszténység nem egyenlő a szabályok listájával, és nem is egy életfilozófia. Ez egy kapcsolat, mégpedig egy személyes kapcsolat Jézus Krisztussal. Mindenki beléphet ebbe a kapcsolatba, ha felismeri, hogy szüksége van Krisztusra. Jó cselekedetekkel, őszinte igyekezettel, és vallásos tevékenységekkel nem lehet kiérdemelni belépőnket a Mennyországba.