.:Énekek:. : Mint az asszony az ő ruhája szegélyét... |
Mint az asszony az ő ruhája szegélyét...
Mint az asszony az ő ruhája szegélyét,
Megragadjuk az Úr jelenlétét!
Mint a vak koldus az út szélén,
Kiáltunk, futunk az Úr elé!
És hirtelen egy mennyei Kéz megáld:
Jézus az, Aki megsegít!
És hirtelen a mennyei Erő leszáll:
Jézus jön, meggyógyít!
Mint az ember, ki a Bethesda partján élt,
Betegen telt hosszú harmincnyolc év…
Vágyva szomjaztam a gyógyító vizet,
Már minden reményem elveszett…
Az útfélen, jerikói utakon…
Kifosztva és vérben feküdtem ott.
Nem volt senki sem, ki megszánjon,
Sebemre, aki gyógyírt adjon…
Mint a tékozló az ő elrontott életét,
Eléd hozzuk szívünk szegénységét.
Tele bűnbánat forró könnyével
Roskadunk le szent színed elé.
Itt vagyunk most, Terád emeljük arcunkat,
Kegyelmedben újra bizakodva!
Urunk, megkérünk, áraszd mireánk
Szentlelked gyógyító olaját!
|