Szűcs Sándor: 99% nem elég
A radikalitás éve
Nos, ebben az újévi, kicsit talán programadó tanításban erről a radikalitásról szeretném elmondani Isten Igéjének útmutatását.
Hogy könnyebb legyen megérteni, mint jelent az a szó, hogy „radikális”, néhány egyszerű példát hadd mondjak el:
Képzeld el, hogy házadat a bibliai csapásokhoz hasonló mértékben elárasztják a mérges kígyók. A konyhában, a fürdőszobában, az ágyadban is mindenütt viperák, amelyekből egyetlen harapása is halálos lehet a számodra. Mennyire szeretnéd, hogy a viperák egy részétől megszabadulj? Szóba jöhet olyan megoldás, amelyik majdnem mindet elűzi? Természetesen nem! Addig nem lennél nyugodt, míg az összes kígyótól kivétel nélkül megszabadultál! Gondold meg, tudnál-e nyugodtan aludni, élni, gyermekeket nevelni, ha tudnád, hogy akár csak egyetlen vipera még szabadon maradt a lakásodban?
Nem valószínű.
Vagy egy másik példát mondok:
Meginnád-e azt a pohár vizet, amelyről tudod, hogy 99%-ban tiszta csapvizet, de 1%-ban trágyalét tartalmaz? Elég-e neked a 99%-os tisztaság ahhoz, hogy egy jóízűt húzz belőle, vagy másokat, mondjuk a szerelmedet megkínáld belőle?
Megintcsak nem valószínű. (Bár kinek milyen az ízlése :-)
Ezek alapján egy utolsó kérdésem lenne:
Vajon Isten, akiről az van megírva például a Józsué 24:19-ben: szent Isten ő, féltőn szerető Isten ő, nem tűri el hitszegéseiteket és vétkeiteket! – megtűrné-e, hogy akár csak egyetlen kígyó is letanyázzon az Ő országában? Megtűrné-e Isten a bűnt az ő jelenlétében? Vagy az Övéiben? A 2Korintus 6:14-18-ban ezt mondja az Ige: Mi köze van a világosságnak a sötétséghez? Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogyan az Isten mondta: „Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek. Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket, Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr.”
Hadd mondjak el egy nagyon fontos dolgot, még mielőtt valaki azzal jönne, hogy úgysem tudunk tökéletesen, 100%-osan szentek és bűntelenek lenni. Elmondtam már, most csak megismételni szeretném, nyomatékosan - nem maga a bűn számít, hanem a bűnhöz való hozzáállásunk számít! 100%-ban bűntelenek nem lehetünk ezen a földön, mert ezt csak maga Jézus Krisztus tudta megvalósítani – de gyűlölhetjük a bűnt 100%-osan, a bűn 100%-át, kivétel nélkül, megalkuvás nélkül, kibékülés meg magyarázkodás nélkül! Harcolhatunk a bűn ellen erőnk 100%-ával, időnk 100%-ában! Isten ezt várja el tőlünk! A hozzáállásunk legyen 100%-os! A bűngyűlöletünk legyen 100%-os, meg a Krisztus iránti szeretetünk, elkötelezettségünk legyen 100%-os!
Év elején az emberek nagy dolgokat szoktak kitűzni maguk elé – hát mi se aprózzuk el! Legyen ez a célkitűzésünk – 100%! Ne mondjuk, hogy az én célom az, hogy a kígyók 80%-át kitisztítom a lakásomból vagy az életemből, ha ezt meg tudom tenni, már nagy dolog, a többi már maradhat! Nem maradhat – ne maradjon! Kötelezzük el magunkat arra, hogy mindent megteszünk, hogy ne maradjon!
Isten a 100-ot akarja belőlünk, az nagyon kevés, amikor Agrippával elmondjuk, hogy „majdnem keresztyénné teszel” – mert Jézus Krisztus sem csak 99%-osan halt meg a kereszten.
Isten a 100%-ra hív el, és az egészen biztos, hogy 99%-kal nem lehetséges győzelmeket aratni, áldásokat birtokolni, Isten ígéreteit elvenni, erővel szolgálni!
Az előbbi kígyós példánál maradva: ha ott marad néhány belőlük a házadban, nem tudsz boldogan, örömmel élni, nem tudsz felhőtlenül vendégeket fogadni, soha nem érezheted biztonságban magadat, folyamatosan tele leszel aggodalmaskodással, és minden pillanatban ki vagy szolgáltatva a halálnak!
A keresztyén élet nem ilyen! Nem egy ilyen nyomorult életért halt meg Krisztus, nem azért áldozta az élettét, hogy száz mérges vipera helyett csak három-négy legyen az életünkben! Ő meg akarja tisztítani az életünket! Jézus radikális evangéliumot hirdetett: (János 8:34-36) „Bizony, bizony, mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája. A szolga pedig nem marad a házban örökre: a fiú marad ott örökre. Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”
János is nagyon egyenesen tanít erről első levelében (3:4-9): „Aki bűnt cselekszik, törvényszegést követ el, mert a bűn törvényszegés. Azt pedig tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket, és hogy őbenne nincsen bűn. Aki őbenne marad, az nem vétkezik: aki vétkezik, az nem látta őt, és nem is ismeri őt. Aki a bűnt cselekszi, az az ördögtől van, mert az ördög cselekszi a bűnt kezdettől fogva. Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. Aki az Istentől született, az nem cselekszik bűnt, mert az ő magja van benne, és nem vétkezhet, mert az Istentől született.”
Újra megismétlem: nem az a baj, ha elesünk, hanem ha nem számít, hogy elestünk, bűnbe estünk! Mert az is itt van a János első levelében, az 1:9-ben, hogy ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól Itt derül ki a 100%-os hozzáállás!
Hadd mutassam be ezt a nagyon fontos és nagyon félelmes alapelvet egy konkrét példán, egy ember életén keresztül az Ószövetségből. Ez az ember Ákán.
[FELOLVASNI A JÓZSUÉ 6:27-7:26-OT!]
Szeretném HÉT nagyon fontos tanulságát sorra venni ennek a történetnek – jó lenne ezeket feljegyezni, és egyesével átbeszélgetni házicsoporton, és átimádkozni a csendeskamrában!
1. Isten fantasztikus ígéreteket adott nekünk! El se hisszük!
Nézzük először Józsué ígéreteit az 1:3-5.9-ből – Nektek adok minden helyet, ahová léptek, ahogyan megígértem Mózesnek. A pusztától és a Libánontól a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig, nyugat felé pedig a nagy tengerig a ti területetek lesz a hettiták egész országa. Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogy Mózessel is vele voltam. Nem maradok el tőled, nem hagylak el. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz. – óriási ígéretek!
Nekünk sincsenek kisebbek Krisztusban! Sőt!
Márk 9:23 - Minden lehetséges annak, aki hisz.
Az Újszövetség három helyen is megismétli az Ézsaiás 28:16 nagy ígéretét: aki hisz benne, nem szégyenül meg!
János 15:7 - Ha megmaradtok énbennem, és beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek.
Máté 18:19-20 - Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.
Jakab 4:7 - Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.
Jakab 5:16 - Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.
Lehetne folytatni a sort – száz meg ezer számra vannak hatalmas ígéretei Istennek, mert hiszen Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? (Róma8:32) Mikor hiszünk végre a Biblia ígéreteinek? Mikor merjük végre az életünkbe beépíteni ezeket az ígéreteket? Spurgeon azt mondta: „Isten ígéreteinek Isten népe közmondásaivá kellene válniuk!” Nem a magunk erejéből, hanem az Istenbe vetett bizalmunkból kellene élnünk, sokkal többre jutnánk, higgyük el!
2. Azonban Isten ígéretei gyakran a mi engedelmességünktől függenek!
A megváltásra irányuló ígéretek soha, hiszen a kegyelem ingyenes, ahhoz mi semmit hozzátenni nem tudunk – viszont az összes többi igen!!!
Az előbb felsoroltak között is volt már ilyen:
- HA ketten egyetértenek mindabban, amit kérnek…
- HA ellenálltok az ördögnek, és engedelmeskedtek Istennek (mert így kezdődik ez az igevers)…
- HA megvalljátok a bűneiteket…
- HA megmaradtok énbennem, és én is tibennetek…
Józsuénak is nagy ígéretek adattak, de a győzelemhez Isten három feltételt is támasztott:
- Légy bátor és erős – azaz ne hátrálj meg soha semmi elől, sem az ellenség, sem a bűn elleni harc elől,
- Őrizd meg és tartsd meg a törvényt, ne térj el attól se jobbra, se balra – ez a kompromisszumok nélküli, 100%-os engedelmességet jelenti
- És ne hagyd abba az olvasását és tanulmányozását, és tartsd is meg, amit tanultál belőle! Legyen mindennél fontosabb az Istennel való közösség és az Ő akaratának teljesítése.
Amíg ezeket teszed, az ígéretek is a tiéid lesznek! Ha nem, akkor ne csodálkozz, hogy vereséget szenvedsz, ha gyenge és szegény maradsz, ha kudarcokat élsz át, ha egyedül maradsz, mert Isten elhagy!
3. Vannak dolgok, amelyek nem lehetnek a birtokunkban következmények nélkül!
Ennek két oka lehet:
- Az egyik, hogy Istennek megszentelt, az ő rendelkezésére álló dologról van szó, vagyis lopunk az Istennek szentelt dolgokból;
- a másik, hogy bűnös dologról van szó, amely tisztátalanná tesz bennünket. Itt teljesen mindegy, hogy legálisan vagy illegálisan került hozzánk, az a lényeg, hogy nem szabadna nálunk lennie, mert tisztátalan.
Mondok mindkét esetre egy-egy példát.
Nem lehetne birtokunkban például a tizedünk! Mert az az Istené. Az újszövetség valóban nem beszél konkrétan a tizedről, de beszél az alamizsnáról, az adakozásról, a másokról való gondoskodásról! Mi alkalmasint visszalopjuk tőle ezeket – leggyakrabban azáltal, hogy oda se adjuk. De visszalopjuk tőle a vasárnapjainkat is, azzal, hogy nem mindig szenteljük meg, pedig az is az Övé, teljes egészében neki szentelt. Ezt persze lehet egészen addig fokozni, hogy az egyik tanító agy magyarázta a „Ne lopj!” parancsolatot: „Ne lopd el önmagad Istentől!” „Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok?” – kérdi Pál apostol az 1Korintus 6:19-ben.
Ebben a történetben egy köntös volt az, amihez nem lett volna szabad hozzányúlni! Vigyázzunk, és tisztítsuk meg az otthonunkat és a szívünket is mindentől, aminek nincs ott a helye, mert gyakran ezek a felhalmozott titkos és bűnös tárgyak, értékek, kapcsolatok és érzések választanak el minket Istentől, oltják meg az örömünket, szakítanak el az ígéretektől és akadályozzák meg, hogy Isten áldani és használni tudjon bennünket! Ami Isten tetszése és akarata ellen a birtokunkban vannak és maradnak, elválasztanak minket Istentől!
4. Előfordulhat, hogy egy ember bűne az egész közösségre kihat!
És jaj, ha ez az egy ember én vagyok!
Talán mindenki ismeri azt a fegyelmező büntetést, amikor valaki elkövet valamit, és nem vállalja fel a tettét, akkor az egész csoportot megbüntetik. Ilyenkor nagyon kínos a bűnösnek, mert immár nem csak a bírától, de minden egyes csoporttagjától is félnie kell, mert az eltitkolt vétke sokaknak okoz kárt. És néha ez a kár akár halálos is lehet! Ártatlanok szenvedhetnek és halhatnak meg az én titkos bűnöm miatt!
Ez történt Ai városánál Izráellel.
Jerikó legyőzése után, tele élményekkel, Isten ígéreteivel nekiindulnak egy nem is számottevő ellenségnek, és egyetlen ember bűne miatt Izráel vereséget szenved, harminchat ártatlan ember meghal, és Isten népe megaláztatik. Egyetlen ember vétkének ilyen következménye lehet!
És Isten nem csak Ákánt számoltatja el és bünteti meg – íme az igeversek, amelyekben többesszámot használ a történet:
• Izráel fiai hibát követtek el – 1.vers
• Az Úr haragja Izráel fiai ellen gerjedt fel – 1.vers
• Izráel vétkezett – 11.vers
• Izráel hágta át az Istennel kötött szövetséget – 11.vers
• Ők vettek el az Istennek szentelt dolgokból – 11.vers
• Ők loptak és hazudtak – 11.vers
• Ők dugdostak az edényeik közé titokban – 11.vers
• Izráel fiai nem tudtak megállni az ellenségeik előtt – 12.vers
• Őket érte utol az átok – 12.vers
• Veletek nem leszek többé – mondja az Úr – 12.vers
• Magatok közül kell kipusztítanotok a kipusztítani valót – 12.vers
Egyetlen ember bűne egy egész nemzetre kiható következményekkel járt. A bűn – egyébként úgy, ahogyan a kegyelem is – túlmutat az egyes embereken. Róma 5:19 – „Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká.” Ezt az alapelvet folytatja Pál apostol az első korintusi levélben is, amikor Krisztus testének egységéről ír a 12:26-ban: „Ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” Az egy test tagjaiként kölcsönös függésben élünk egymástól. Ezt a gyülekezetek életével kapcsolatosan úgy szokták magyarázni, hogy a gyülekezet annyira szent, amennyire a gyülekezetet felépítő tagok élete szent – vagy annyira életképes, ahány élő tagja van. És a lelkileg halott, passzív, semmire sem jó testvéreket az élőknek kell cipelniük, eltartaniuk, és ez őket, és így az egész gyülekezetet csak gyengíti.
Gondoltunk-e már arra, hogy szervezünk egy evangélizációt, és lehet, hogy azért nincs gyümölcse, mert mi bűnöket titkolunk? Mert eldugva tartunk titkos és bűnös dolgokat a szekrényünkben, a számítógépünkön vagy a szívünkben? Ahogy Ákán bűne vereséget hozott Izráel számára, úgy lehet akadálya a mi győzelmünknek akár csak egyetlen bűnöket melengető testvér itt a gyülekezetben. – Sőt, mondok konkrét példát is, név nélkül: egy gyülekezet evangélizációt szervez, hívogat, pénzt költ, imádkozik. Eljön az evangélizéció napja, és eljön néhány kívülálló. Egy házaspárra hat Isten igéje, és érdeklődnének, de szerencsétlenségükre épp egy olyan testvér csap le rájuk, aki csak leforrázni tudja őket szeretetlenül és figyelmetlenül, aminek az lesz a következménye, hogy többet be sem fogják tenni a lábukat a gyülekezetbe – miatta. Egyetlen ember, aki nem volt a helyén, tönkretette az egész gyülekezet munkájának gyümölcsét. És hadd mondjam, mindezek egyszer úgyis ki fognak derülni! Egyetlen ember – Ákán! Én sokat imádkozok, és mióta ezt Isten nekem megtanította, minden apróságra ügyelek, nehogy miattam maradjanak üresek a padok, nehogy miattam ne legyen ereje az Igének, nehogy miattam gebedjenek bele fölösleges küzdelmekbe az elöljárók és szolgálók, nehogy én álljak be az ajtóba, hogy más se tudjon bemenni az Isten országába!
5. Ha megalázzuk magunkat, és keressük Istent, meg fogja mutatni, mit kell kivetnünk, hogy helyreállíthasson minket, és újra győztesek lehessünk!
Józsué is azzal kezdte, hogy megalázta magát isten előtt – a 7:6-ban ezt olvassuk: Józsué pedig megszaggatta ruháját, arccal a földre borult az ÚR ládája előtt, és úgy maradt estig Izráel véneivel együtt. A fejükre port hintettek.
Az időhatározót szeretném kiemelni: úgy maradt egészen estig! Nem arról volt szó, hogy megvonom a vállam: „megint lebőgtünk, nem baj, legalább túl vagyunk rajta.” Volt olyan, amikor én is ezt gondoltam egy gyümölcstelen evangélizáció után. Szégyellem is magam érte, és bocsánatot kértem az Úrtól már érte. Arról van itt szó, hogy komolyan bánt a kudarc, az erőtlenség, az áldás hiánya, és addig nem állok fel a könyörgésből, a bűnbánatból, amíg Isten meg nem mutatja, mit kell tennem. Ez a radikalitás lényege.
Ebben a történetben félelmetes módon és nyíltan leplezte le a bűnt és jelölte ki a megoldást Isten hatalma, – de az kellett hozzá, hogy Józsué is, meg a nép vezetői is keressék Istent, míg meg nem találják. Míg Isten fel nem fedi a gyenge pontokat és el nem mondja a megoldást. Aztán megint az ember tette következik: mihez kezd ezzel?
6. Könyörtelenül meg kell szabadulnunk a gonoszságtól!
Na ez az, ami nagyon nehezen szokott menni.
Talán azt sejtjük, hogy hol a baj forrása. Ha a saját életünkről van szó, akkor az önmegtagadás megy nehezen. Akkor a radikalitás megy nehezen. Akkor a „most rögtön” megy nehezen. Ha meg a gyülekezetről van szó, akkor a gyülekezeti fegyelem gyakorlása hiányzik, és ezen a ponton inkább humanisták vagyunk, mint biblicisták. Vagyis inkább sajnálkozunk ahelyett, hogy cselekednénk. Tűrjük a bűnt, mindezt a szeretetre hivatkozva – miközben Jézus Krisztusnak ugyanúgy a szeretetre hivatkozva meg kellett halnia a bűn miatt! Csak az a probléma ezzel a talán nagyon is érthető gyakorlattal szemben, hogy amíg Ákán él, addig Izráelben ártatlanok halnak meg, Isten népe vereséget szenved és ezáltal maga Isten neve káromoltatik és csúfoltatik! Ákánnak meg kell halnia! Akármilyen kegyetlenül is hangzik, de a bűnnel kegyetlenül kell elbánni! Istennek végtelen nagy irgalma, türelme, szeretete van a bűnössel szemben – de soha nem a bűnnel szemben!
Az Újszövetségben is olvashatunk ugyanilyen súlyos és kemény ítéletet, az Apostolok Cselekedetei 5. részében: Anániás és Szafira történetét. Meg kellett halniuk, mert hazudtak a Szentléleknek. Vagy a 19. részben, Az Efézusban megtértek 50.000 ezüstpénznyi okkult könyvet vetettek ki otthonaikból, és égettek el nyilvánosan. Nem az értékét számítgatták, hanem a szentségre néztek: nekik megért ennyit, hogy 100%-osak lehessenek!
Meggyőződésem, hogy a hívő emberek egyéni élete addig nem lesz győzedelmes, áldott és gyümölcsöző, amíg nem hajlandóak felszámolni a titkos, a megszokott, a megmagyarázott és átcímkézett bűneiket! Amíg nem hirdetnek háborút saját éltükben a bűn 100%-a ellen!
És meggyőződésem, hogy ez igaz a gyülekezet egészére is: amíg a gyülekezet tűri és hordozza az Ákánokat, addig vereséget fog szenvedni! Nem az a baj, hogy valaki gyenge, gyarló, elbukik a kísértésekben! Ez mindaddig nem baj, amíg ez harc közben történik meg az emberrel, amíg gyűlöli a bűnt és megbánja, és feláll, hogy tovább menjen, és 100%-ban gyűlöli a gonoszt és szereti az Ő Urát, Jézust. A baj azokkal van, kivetni azokat kell és azt kell, ami vagy aki ellenségeskedik Istennel. Ami gonosz és bűnös, és az is akar maradni. Aki nem akar megtérni, az csak akadálya Krisztus Teste működésének – és ezért ő is, de a gyülekezet is, amelyik tűrte, engedte a vereségeket – az is el lesz számoltatva!
És csak még egy gondolat ezzel kapcsolatban: az amerikai Willow Creek Gyülekezet kimondta azt, ha valaki egy évig eljár hozzájuk, részt vesz az alkalmaikon, és nem látják az életében a megtérést és a megszentelődést, akkor elküldik. Azt mondják neki, menj el, mert úgy tűnik, nem a mi közösségünket fogja felhasználni az Úr abban, hogy téged megszenteljen. Mert ennyi időnek elégnek kellett volna lennie…!
Néha elgondolkodok azon, hogy nem kellene nekünk is ilyen radikálisnak lennünk a jövőben – akkor nem mernénk megállni a megszentelődésben, és egy ponton letanyázni akár évekre-évtizedekre!
7. Az engedelmesség helyreállítja a közösségünket Istennel, és újra győztesekké tesz bennünket!
A történetnek jó befejezése van. Nem könnyű, de előre mutató. Izráel kivetette magából a szentségtelenséget, a bűnt, megtisztult, Isten tehát újra közösséget vállalt velük, és újra győztessé tette őket. Azt mondja az Ige: Ekkor megszűnt az ÚR izzó haragja. Azután ezt mondta az ÚR Józsuénak: Ne félj, ne rettegj! Vedd magad mellé az egész hadinépet, azután indulj és vonulj Aj városa ellen! Meglásd, kezedbe adom Aj királyát, népét, városát és földjét.
Ezek is Isten ígéretei:
Ézsaiás 4:4-6 - Ha lemossa az Úr Sion leányainak a szennyét, és leöblíti Jeruzsálem vérét ítélő lelkével, megtisztító lelkével, akkor teremt az ÚR a Sion-hegy egész területe és a gyülekezet fölött nappal felhőt és ködöt, éjjel pedig lángoló tűz fényét. Mindezek fölött az ÚR dicsősége lesz az oltalom. Sátor lesz árnyékul nappal a hőség ellen, menedék és rejtekhely a zivatar és az eső ellen.
2Timóteus 2:21 - Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.
1János 1:7 - Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.
Ha szeretnénk az áldásokat örökölni, ha szeretnénk az ígéretek beteljesedését látni, ha szeretnénk sok gyümölcsöt teremni, akkor most van itt az ideje a 100%-os Krisztus-követés meghirdetésének és megkezdésének! Az új év ezt az új elhatározást hozza magával! Megmondom előre, ehhez lehet, hogy nekünk is estig itt kellene térdelve imádkoznunk, aztán ki kéne dobálnunk rengeteg dolgot a szemétbe, és el kellene kezdeni Isten törvényét éjjel és nappal olvasni és tanulmányozni, hogy megtudjuk, mi az Isten akarata, és azt hűségesen meg is tegyük. Ezeket a lépéseket senki nem spórolhatja ki a 100%-ból!
Ai városában Isten nagy győzelmet aratott – másodjára! Izráelnek nagy árat kellett érte fizetnie! A 2004-es esztendő nagy kérdése az lesz, hogy a nagy győzelemért készek leszünk-e megfizetni a nagy árat – ezt a radikális Isten-követést, szentséget és engedelmességet! Imádkozzunk azért, hogy így legyen – és tegyünk róla, hogy így legyen! Ámen.
|