Talán sok kereszténynek megtalálható a lakásában ez az ige táblára írva. Ez az ige arra figyelmeztet bennünket, hogy Isten hatalma és szeretete Krisztusban nem változik meg. Mégis vegyük egy kicsit boncolóra ezt az Igét.
Mit is jelenthet ez számunkra? Először arról kell beszélnünk az Ige alapján, hogy mit jelent Jézus Krisztusnak a tegnapja.
Ha belegondolunk életünk porszemnyi voltába, akkor látjuk meg igazán, hogy mennyi idő volt előttünk. És mennyi idő következhet még utánunk. Ha csak az írott emberi történelem 5 vagy 10 ezer esztendejére gondolunk, láthatjuk, mennyien jártak élőttünk, és mennyire rövid az emberi élet a maga 60-80 vagy akár 100 esztendejével. Amikor az Ige arról beszél, hogy Jézus Krisztus már tegnap volt, ez azt jelentette, hogy Ő már akkor létezett, amikor mi még sehol nem voltunk. Nem voltunk itt a Földön. Ezzel azonban még nem mondtunk nagyot. Jézus már akkor is létezett, amikor még senki sem volt ezen a világon.
„Mert Ő benne teremtetett minden, a mi van a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremtettek.“
(Kolossé 1:16)
Jézus már akkor létezett, amikor mi még nem. És mi olyan Úrhoz tartozunk, aki nem ideig, vagy óráig való csupán, hanem aki örökké való. Aki már ott volt a teremtéskor, aki örökké való a maga létezésében.
Jézus Krisztus legfőbb ajándéka számunkra az, hogy Ő már létezett, amikor mi még nem voltunk. Sőt, nemcsak létezett, hanem már felvállalt minket. Amikor mi Róla még semmit se tudtunk.
Gondoljunk bele mi, ha jó dolgot csinálunk, szeretjük azt közhírré tenni, kihirdetni. Akin segítünk közvetve vagy közvetlenül szeretnénk tudtára adni, hogy mi voltunk azok, akik ott álltunk mellette.
Jézus szeretete egészen más. Mi még sehol nem voltunk, mi még bűneinkben voltunk, amikor Ő már értünk meghalt. Nem azért, hogy ezzel magának dicsőséget, előnyt szerezzen, hanem azért, mert szeretete ezt diktálta felénk.
Igénk alapján arról is kell beszélni, hogy Krisztus ma ugyanaz.
Hangsúlyt kell kapni gondolkodásunkban annak, hogy a tegnapi Krisztus ma sem változott meg.
Könnyen gondolhatná ma valaki, amiről olvasott a Szentírásban, az már a múlté! Már a XX. században történt dolgok is a történelemkönyvek lapjaira kerültek. Hogy megmaradjanak az utókornak. Mi van akkor az első század történéseivel? Lehet, hogy ott, akkor elhitték, elfogadták azt, amit Krisztus mondott. De így van ez ma is.
A Krisztus, aki gyógyított akkor, az ma is tud gyógyítani. Krisztus, akihez bizalommal mentek akkor, ma is lehet Hozzá menni bizalommal. Akinek volt akkor hatalma bűnöket megbocsájtani, ma is le lehet tenni a terheket az Ő lábánál. Krisztus tanítása akkor magával ragadta hallgatóit. Ma is figyelhetünk és hallgathatunk szavára, hogy el ne vesszünk.
Milyen csodálatos ígéret ez! Amit olvasunk a Szentírásban, amit hallunk Krisztusról, az ma is igaz, és ma is érvényes. Jézus nem halványult el. Jézusnak a hatalma nem múlt el. Ahogyan ott járt, ahogyan ott gyógyított, ahogyan ott bűnöket bocsátott meg, ahogyan ott tanított, az ma is érvényes.
Ha ma kezedbe veszed a Szentírást, ha ma olvasod Isten Igéjét, ha ma hallasz Krisztusról, ugyanarról a Krisztusról van szó, aki akkor itt járt közöttünk.
Igénk azonban a tegnap és ma mellett beszél arról, hogy Krisztus mindörökké ugyanaz. Csodálatos, hogy abban a világban, amit a mulandóság és elmúlás jellemez, lehet valamiről, pontosabban valakiről úgy beszélni, hogy Ő az örökkévalósághoz tartozik.
A Bibliai bizonyságtétel arról beszél, hogy Krisztus örökkévaló. Aki tegnap itt járt közöttünk, aki ma is ugyanazzal a hatalommal rendelkezik, Ő örökkévaló. Ha igazán és mélyen belegondolunk ennek a jelentésébe, akkor szédülni kezdünk. Mi mulandók vagyunk. Előttünk és utánunk generációk sokasága, a Föld mögöttünk lévő és előttünk lévő várható kora és ennél sokkal több, sőt minőségileg más a mi Urunk.
Jézus Krisztus tehát nemcsak a régmúltat, a tegnapot jelenti, nemcsak a jelent, hanem az örökkévalóságot is. Nekünk ez pedig azt jelenti, hogy nem csupán a mulandó világhoz tartozunk, hanem a hit kapcsolódásával és ajándékával kapcsolódhatunk az örökkévalósághoz.
„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.“
Ez az ígéret hangzik most felénk. De ez az ígéret egyben kérdés felénk: Merre kapaszkodsz? Merre törekszel?
Ez az Ige arra hív, hogy a hit karjával nyúlj Krisztus felé, hogy a tegnapod és a mád Hozzá tartozzon. És így neked is örök életed lehessen! Ámen.
AJÁNLOM AZ OLDALT
