1.
Jeruzsálem templom drága, szép köve

Lerombolva áll, és puszta a helye.

Puszta falai közt sötét éjszaka,

Sion lánya áll és kesereg rajta.

Izrael-nép elhagyatva nincs!

Táplálja őt az a reménység:

A jó Isten, amit megígért,

Azt a földet visszaadja még!

2.
Elmúlt már a ködös, sötét éjszaka,

Világosság támadt a pusztaságban.

Jeruzsálem templom felépítve van,

Ne keseregj rajta, Sion leánya!

Örvendj, most már nincsen semmi baj!

Az Úr Jézus már közöttünk van!

Hallgassunk hát kedves szavára!

Az visz minket fel, Mennyországba!

3.
Ez a Jeruzsálem: a menny-dicsőség.

Oda siet ismét a megváltott nép.

Az oda vezető úton mehetünk,

Nincsen azon semmi sem az ellenünk.

Legyőzte azt a mi Királyunk!

Azért nem kell, hogy félve járjunk!

Az Úr Jézus ez a nagy Király,

Zászlaja alatt sorakozzál!