1.
Kelj útra, s hagyd el őshazád, az ősi tűzhelyet!
Add szívedet Jézusnak át, Őt lássa csak szemed!

Kelj útra, lélek, s át ma még
A szűk kapun, ha kelsz,
Ó, még ma mindörökre szép,
Dicső hazára lelsz!

2.
Menj, hagyd a bűnök városát, Sodomát hagyd oda!
S ne pillants vissza, jól megálld, Lót nőjeként soha!

Kelj útra, lélek, s át ma még
A szűk kapun, ha kelsz,
Ó, még ma mindörökre szép,
Dicső hazára lelsz!

3.
Menj, hagyd a rút világot el, míg el nem nyel a hab!
Ó, jöjj, a bárka vár, amely békét és üdvöt ad!

Kelj útra, lélek, s át ma még
A szűk kapun, ha kelsz,
Ó, még ma mindörökre szép,
Dicső hazára lelsz!

4.
Menj, hagyd a széles út nyomát, nyomort hoz csak reád!
Hagyd el a bűnök bús honát, s a gúnyolók hadát!

Kelj útra, lélek, s át ma még
A szűk kapun, ha kelsz,
Ó, még ma mindörökre szép,
Dicső hazára lelsz!

5.
Menj, menj! Kerülj el gondosan mindent, mi visszaránt!
Menj, menj! Hogy egykor boldogan elérd a Kánaánt!

Kelj útra, lélek, s át ma még
A szűk kapun, ha kelsz,
Ó, még ma mindörökre szép,
Dicső hazára lelsz!