1.

Ó, lenne bár ezernyi nyelvem,

Ezernyi ajkam énnekem.

Elzenghetném dicsénekem;

Dicsénekre, dicséneket

Arról, mit Isten velem tett.

2.

Bár zengne ajkam oly serényen,

Hogy fel-feltörne a napig!

Buzogna hálától a vérem,

Amíg csak eremben folyik;

Hogy lenne egy-egy dicszengés

Énbennem minden érverés!

3.

Mért hallgattok szívem erői?

Munkára fel hát szorgosan!

Szolgálni Istent, Őt dicsérni,

Imádni buzgón, hangosan!

Ó! lelkem, testem, ne pihenj,

Magasztald Istent szüntelen!

4.

Jóságod vágyom énekelni,

Amíg csak ép lesz a nyelvem;

Hálámnak áldozatát tenni,

Míg élet van a szívben.

S ha nem lesz erő ajkamon,

Dicsérni fog majd sóhajom.

5.

Ó! fogadd hálás éneklésem

Kegyelmesen, jó Istenem!

Add, hogy az ének még szebb légyen

Tenálad ott a mennybe fenn,

Amikor majd sok ezrekkel

Dicsérlek örök énekkel!