1.

Ó! áldjuk most őt, az égi királyt,

És zengjen szavunk az egeken át!

Te megtartónk, pajzsunk és

oltalmazónk.

Most nevedet dicséri szent hálaszónk.

2.

Ó! áldjuk most Őt és nagy kegyelmét,

A szeretetét és szent erejét!

Mint mennydörgés hangját, úgy halljuk

szavát,

És viharnak szárnyán Ő száguld

tovább.

3.

A jóságodat ki mondhatja el?

Az élet a fény, mind hozzád emel;

A hegy és a síkság, az erdő a szél,

Az eső és harmat csak rólad beszél.

4.

Oly gyarlók vagyunk és nincsen erőnk;

Te vezetőnk vagy és védelmezőnk.

Nagy kegyelmed kísér az életen át,

Mi teremtő Urunk, te örök jóság!