1.

Tebenned bíztunk elejitől fogva,

Uram, téged tartottunk hajlékunknak!

Mikor még semmi hegyek nem voltanak,

Hogy még sem ég, sem föld nem volt formálva,

Te voltál és te vagy erős Isten,

És te megmaradsz minden időben.

2.

Az ember fiait meg hagyod halni,

És ezt mondod az emberi nemzetnek:

Légyetek porrá, kik porból lettetek!

Mert ezer esztendő előtted annyi,

Mint a tegnapnak ő elmúlása

És egy éjnek rövid vigyázása.

3.

Láttasd meg szolgáidon dolgaidat,

Te dicsőséged ezeknek fiain!

Add megértenünk felséges hatalmad,

Mi legyen Urunk, ó! Irgalmas Isten!

Minden dolgunkat bírjad, forgassad,

Kezeink munkáját igazgassad!