Tégy foglyoddá, Uram
1.
Tégy foglyoddá, Uram,
Akkor szabad leszek:
Késztess megadnom önmagam,
Győzelmet úgy veszek!
Ha küzdve küszködöm,
A földre roskadok;
De ha karod lesz börtönöm,
Akkor erős vagyok!
2.
Szívem gyáván remeg,
Úgy hajlik mint a nád,
Amíg benned nem lelte meg
Parancsoló Urát.
Míg láncra nem vered,
Boldogtalan sivár;
De hogyha szolgád lesz neked,
Akkor üdvöt talál.
3.
Lelkem mindjárt alél,
Nem tölti tűz, se hit,
Míg benne égi tűz nem kél,
s szolgálni nem tanít.
Vezetni úgy tudok,
Ha Szentlelked vezet,
Zászlóm fennen csak úgy lobog,
Ha fúj leheleted.
4.
Majd úgy uralkodik
S nyer lelkem égi trónt,
Ha néked hódol a porig,
Ha mindenről lemond.
Vész és vihar között
Úgy áll végig híven,
Ha nálad békén kikötött,
S mindvégig ott pihen.
|