1.

Testvérek, menjünk bátran! Hamar leszáll az éj,

E földi pusztaságban Megállni nagy veszély.

Hát hadd vegyünk erőt A menny felé sietni,

Ne álljunk meg pihenni A boldog cél előtt!

2.

A keskeny útra térünk, Ne rettentsen meg az;

Ki elhívott, Vezérünk, Tudjuk, hogy hű s igaz.

Az út a Jézusé, Most véle s benne bízva,

Arcát, ki hű fordítsa A szent város felé!

3.

Menjünk vígan, sietve, Hisz utunk egyre fogy!

Nap megy napot követve, S a test, majd sírba rogy.

Csak még egy kis tűrés: Ha őt híven követjük:

A láncot mind levetjük, S vár ránk az égi rész.

4.

Eltűnik nemsokára A földi vándorút,

S a szent örök hazába, Ki hű volt, mind bejut.

Ott vár angyalsereg, Ott várnak mind a szentek.

Atyátoknál pihentek, Megfáradt gyermekek.