|
Kőszirt a pusztán
1.
Kőszirt a pusztán, te jó oltalom,
Árnyadba rejtve én megnyughatom,
Légy üdvöz drága, dicső menedék,
Kőszirt a pusztán, szívem fut feléd!
A szívem fut feléd!
A szívem fut feléd!
Kőszirt a pusztán, Kőszirt a
pusztán, Kőszirt a pusztán,
a szívem fut feléd!
2.
Kőszirt a pusztán, vezércsillagom;
fényed vezérel a keskeny úton.
Érzem, az Úr közel, és ez elég;
Kőszirt a pusztán, hitem von feléd!
A szívem fut feléd!
A szívem fut feléd!
Kőszirt a pusztán, Kőszirt a
pusztán, Kőszirt a pusztán,
a szívem fut feléd!
3.
Kőszirt a pusztán, mi boldog vagyok;
rám az örömnek a napja ragyog!
Friss, üdítő vizet úgy keresék,
Kőszirt a pusztán, Tenálad lelék!
A szívem fut feléd!
A szívem fut feléd!
Kőszirt a pusztán, Kőszirt a
pusztán, Kőszirt a pusztán,
a szívem fut feléd!
4.
Kőszirt a pusztán, én Idvezítőm;
úgy ki szeret, mint Te, híven és hőn?
Árthat-e bárki? Az üdv az enyém;
Kőszirt a pusztán, ezt Benned lelém!
A szívem fut feléd!
A szívem fut feléd!
Kőszirt a pusztán, Kőszirt a
pusztán, Kőszirt a pusztán,
a szívem fut feléd!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
