Zarándokút
Visz az út, apró pici porszemek futnak
versenyt talpam alatt időről időre.
Elcsitult, kialudt bennem a harag most egy-kettőre.
Bárcsak örökké tartana ez a csend!
Bárcsak örökké így lenne benn,
ott, a szívem mélyén ilyen nyugton, békén!
//: Visz az út, el nem tévedek,
Zarándokút – csak lépdelek, lépdelek. ://
(Szerző: Gégény István)
|